Tábori híradó 4.nap

"Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!"
 2Pét1,17

Imáinkat meghallgatva, ma már napsütésre keltettek minket az égiek.

A reggeli ima központi fogalma a bizalom volt, erre figyeltünk legfőképp a mai napon. A délelőtti programok is eköré épültek fel.

Hittanórán Lázár feltámasztásáról beszélgettek a táborlakók, megvitatták mindazt, ami egy 12 év körüli gyermeket érdekelhet az élet utáni létről. A beszélgetésről pozitív érzésekkel tértek vissza a csoportok.
A nagyobbaknak szóló foglalkozáson saját befolyásolhatóságunk került szóba. Miként hat ránk a közösségi média, mennyire van szükségünk arra, hogy folyamatosan elérhetőek legyünk, hogy bármilyen információ eljusson hozzánk. Megosztottuk egymással hasznos tapasztalatainkat, észrevételeinket, hogy a továbbiakban hatékonyabban tudjunk védekezni a felmerülő problémák ellen; egy ún. kiber- felvilágosítást juttattunk el egymáshoz.
A kézműveskedést felváltotta az ún. 3. állomás nevezetű program. Ezen a csapatépítő- és ügyességi játékok kerültek előtérbe: a táborozók ellenfélként és nem ellenségként mérkőztek meg egymással.

Az üstben főtt gulyás után lázasan folyt a munka: megkezdődött a kendők gyártása, amelyek a holnap esti tábortűz körül találnak gazdára.
A délután folyamán a színdarabokra helyeződött a hangsúly. A csoportok és vezetőik teljes beleéléssel készültek az előadásra, írták a szövegeket, szedték össze a kellékeket, amelyekkel viccesebbé, mutatósabbá varázsolhatják pénteken a munkájukat.

Napunk további fénypontja a szentmise volt. István atya ismét meglátogatott bennünket, megörvendeztetett minket mély, elgondolkodtató szavaival. A táborozók szolgálatokat is vállaltak: felolvastak, könyörgést írtak, ministráltak, zenéltek.

A vacsora után felhúztuk a túracipőt: bevettük a környéket, lesétáltunk a Vadása-tóhoz, Hegyhátszentjakabra. A csillagok fényében fürdő tó szemet gyönyörködtető látványa csak tovább tetézte a napi hangulatunkat, igazán megnyugtatta lelkünket.

Az esti ima csendes, meghitt hangulatban telt.

"Így még jobban hiszünk a prófétai jövendölésekben, és ti is jól teszitek, ha figyeltek rájuk, mint sötétben világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem kél a szívetekben." 2Pét1,19