Tábori híradó 1. nap

2020.08.03

A csoda fogalma: Tág értelemben mindaz, ami csodálkozást vált ki. Megmagyarázhatatlan jelenség, illetve rendkívüli, rejtélyes hatás, amely kitűnik a hétköznapi jelenségek, dolgok közül, és ezért nagy figyelmet vonz. Egyéb vallások különböző természetfeletti erőt, lényt tudnak be ennek hátteréül.
A katolikus vallásban ez a természetfeletti erő maga az Isten.

Reggel szemerkélő esőben indult el Szilárd atya áldásával kis csapatunk Őrimagyarósdra, az idei, immár 13. tábor helyszínére.

A szállásunk elfoglalása után átvonultunk a közeli templomba, ahol a házirend és a "kialakult helyzetre való tekintettel..." című történet ismertetése után ténylegesen kezdetét vette az öröm és a felhőtlen boldogság.

Nincsen tábor új dal nélkül, így a lelkes gitárosainkkal és az idén elkészült dalosfüzetek segítségével elkezdtük az új énekek tanulását.

  • Nagyon tetszett, számomra ismeretlenek voltak, jó érzéssel tölt el, hogy Istenről és Jézusról énekelünk. (Varga Márk, 13)

A délután folytatásaként a sportpályán vezettük le az energiánkat. Vezetőtársaink a tábor témájának becsempészésével megalkották az új játékunkat, a Tábori Kviddicset.

Hogyan kezdődött ez?
  • A tábor témáján alapulva indult el az ötletelés, hogy mit lehetne kitalálni. Legyen benne csavar, legyen benne valami új, valami régi. Így a régebbi, már ismert játékokból és az internetes adatgyűjtés után alkottuk meg ezt a fajta kviddicset. (Németh Bálint, 18; Horváth Botond, 18)
  • Nagyon jó volt - szóltak közbe a táborlakók.

A kellő és kellemes lefáradás után pótoltuk az elégetett kalóriát, majd az este fő programjaként megrendezésre került az AVATÁS. Immár hagyománnyá vált, hogy az új táborlakóknak valamely vicces, odafigyelést igénylő feladatot kell teljesíteni azért, hogy teljes egészében megkaphassák a "hittantáboros" jelzőt. 
2020-ban 3 új taggal bővültünk, akik sikeresen helytálltak a próbán. 

A napot egy csendes, meghitt ima zárta.