Az érzés..

2018.06.25

"Egyetlen nap sem olyan, mint a másik, mert mindegyik tartogat egy csodát, egy mágikus pillanatot, amikor az univerzum összeomlik, és új csillagok születnek."

Az ablakon éjszaka kinézve a sötét égbolt tárul elénk. Apró lámpák világítják meg az egész világot. Olyan lámpák, amik nem csak fényt adnak, hanem reményt is. De mihez is kell nekünk, embereknek az? A napjainkhoz, az önbizalmunk növeléséhez, az életünkhöz... Mindenhez. A remény hal meg utoljára mondja ki egy közmondásunk is, ami minden korosztályban elterjedt az évek során. A remény valami bizonytalan dolog utáni vágy, vagy ami belénk égve örök nyomott hagyott bennünk.

Az éjszaka boltjára felnézve több millió apró és óriás csillag, bolygó bújik elő és meg a mi szemünk elől. Olyan látványt adva nekünk, ami felbecsülhetetlen értékkel bír. Amik megmutatják nekünk azt, hogy minden kisebb-nagyobb dolgokban rejtőzhet valami különleges, felbecsülhetetlen.

A mai világ technológiája az embereknek már nem szab határokat. Lehetővé tesz bármit, ami kipattan az agyunkból. De van, amit a technológia sem fog soha utolérni, tapasztalni, érezni. És ezek azok a pillanatok, gondolatok, érzelmek, amiket MI emberek megélünk, tapasztalunk, átélünk. Ettől vagyunk azok, akik, hogy az életünkben élünk. Megragadjuk, nem pazaroljuk el a lehetőségeinket, a perceinket. Az égre nézve nem csak azt látjuk, hogy valami világít. Hanem azt, hogy azért világít valami, hogy mi láthassunk. A gépek soha nem fogják azt érezni a "bőrükön", amiket mi érezhetünk. Legyünk élő emberek! Ne robotok!