A betérő vendég - versek

2018.07.02

Az eső és a vihar olyan, mint egy váratlan vendég megjelenése az ajtóban. Betér hozzánk és tovább áll. 

Eső

Csendesen kopog az üvegen,
mint ajtókon a vendég.
Betérne egy forró teára,
ha beengednénk,


és felmelegedne odabent,
mint kislány a napsugárban.
Lecsendesedne, elnyugodna,
akár a vihar nemsokára.

A kopogása elhalkul,
tovább áll a mi házunktól.
Elmegy az eső cseperegve,
most máshová kopogtat be.


Vihar

Vadul táncolnak a virágok,
és a falevelek lenn a sárban,
sírva hajladoznak a növények
a viharverte szabadságban.


Vadak rohannak, futnak riadtan
a széles mezőkön, a földeken.
Az erdőben keresve menedéket,
testükben reszket a félelem.