A betérő vendég - versek

Az eső és a vihar olyan, mint egy váratlan vendég megjelenése az ajtóban. Betér hozzánk és tovább áll. 

Eső

Csendesen kopog az üvegen,

mint ajtókon a vendég.

Betérne egy forró teára,

ha beengednénk,

és felmelegedne odabent,

mint kislány a napsugárban.

Lecsendesedne, elnyugodna,

akár a vihar nemsokára.

A kopogása elhalkul,

tovább áll a mi házunktól.

Elmegy az eső cseperegve,

most máshová kopogtat be.

Vihar

Vadul táncolnak a virágok,

és a falevelek lenn a sárban,

sírva hajladoznak a növények

a viharverte szabadságban.

Vadak rohannak, futnak riadtan

a széles mezőkön, a földeken.

Az erdőben keresve menedéket,

testükben reszket a félelem.